Hévíz területén már az Õskorban, Kr. e. VI. évezredben is éltek emberek. A város neve egy 1328-ban kelt oklevélben fordul elõ elõször, Hévíz „folyó meleg forrást” jelent. Az itt található gyógyvíz a XVIII. században vált ismertté, a tavat térképeken tüntették fel, tudományos elemzések születtek róla. A hasznosítása, illetve megfelelõ fürdõhely kialakítása gróf Festetics György nevéhez fûzõdik.
A 4,4 hektáros tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava. 38 méter forrásmélységû, vize 48 óránként kicserélõdik. Medrét radioaktív gyógyiszap borítja, amely egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen összetevõket. A víz hõmérséklete télen 23-25C, nyáron 33-36C. Reumára, izületi bántalmakra, a legtöbb mozgásszervi betegségre kipróbáltan és bizonyítottan jótékony hatású.
